Visszacsatolás
2016. 05. 21.
Kossuth Lajos Evangélikus Általános Iskola és
Alapfokú Művészeti Iskola Soltvadkert
Tisztelt Tóth Péter zeneszerző úr!
Iskolánk Zenei Tagozata minden tanévben meghirdeti több fordulós zeneirodalmi vetélkedőjét. Az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő eseményre 25 csapat, 53 résztvevővel jelentkezett. A kiváló megoldásokat nagyszerű jutalommal szerettük volna honorálni, így esett a választás a Szegedi Nemzeti Színház Tóth Péter: Árgyélus királyfi című gyermekopera előadására.
Önnek ezúton szeretnék gratulálni kollegáim és növendékeink nevében, hiszen nagy élményt nyújtott az opera, a rendezés, az előadás, a díszlet- és jelmez, a nagyszerű zenekar, a teljes kivitelezés, mely a mi 7-16 éves korú kis csapatunk tagjait ugyanúgy lenyűgözte, mint a színház több száz fős közönségét.
Ennek igazolásául néhány véleményből idézek:
- „ nagyon tetszett a zene, szerintem az ördögök tánca volt a legjobb rész”,
- …” az volt a legaranyosabb, mikor az erdei állatok énekeltek és táncoltak, a legviccesebb, amikor az ördögök veszekedtek a bocskoron, az ostoron és a köpönyegen…”
- „Ismertem a mesét, de a színházban sokkal másabbnak ismerhettem meg…”
- „Nagyon sokféle hangszert hallhattunk, legjobban a bőgő tetszett, szerintem az egész előadás szuper volt!”
- „ A dalok dallamai és szövegei rímeltek egymásra és ritmikus, szenvedélyes volt az előadás”…
- „ A látványvilág…….részletesen ki voltak dolgozva a színpadi elemek, a fények, a színek váltakozásai, jó pillanatokban voltak időzítve a darab történetéhez, ugyanakkor jól tükrözték az aktuális érzelmeket és hangulatot „
„ A gyerekeknek és a felnőtteknek ugyanolyan szép hangjuk volt és nagyon ügyesek voltak az éneklés mellett a táncban, előadásmódban is. Az élő zenekar lenyűgöző volt. Hihetetlen, hogy ennyi zenész ilyen szépen tudott megszólaltatni ennyi hangszert. Nagyon tetszett!”
- „ Szerintem több ilyen fantasztikus, precíz, gyönyörű előadást kéne minden nap csinálni! „
- „ A táncok és a táncokhoz írt zenék fantasztikusak voltak!”
- „ Mennyi ember dolgozott ezen…. a karmester, a zenészek, a rendező, a színészek, gyerekek, no és a szerzők!??????? Gratuláció és köszönet MINDENKINEK!
Azt gondolom, hogy a gyerekek véleménycsokra jól tükrözi, hogy minden apró részletre kiterjedt a figyelmük, érezték, tudják, hogy ez nekik és értük a közönségért szól, hangzik fel minden alkalommal.
Még egyszer köszönjük és gratulálunk az élménykeltő előadáshoz.
Zeneszerzői munkájához további sok sikert kívánunk!
Soltvadkert, 2016. május 13. A soltvadkerti Alapfokú Művészeti Iskola
Zenei Tagozatának tanárai és növendékei nevében:
Dr. Fodor Katalin zenetanár
Pünkösd
2016. 05. 15.
A pünkösd szavunk a görög pentékoszté, vagyis 50-ből származik. Ez csak azért fontos, mert így tudhatjuk, hogy pontosan 50 napja áll romokban a lakásunk jelentős része. Konkrétan az előszoba és a fürdőszoba. De mivel nincs külön előszobánk, ez a konyhát jelenti. Mivel nincs külön konyhánk, ez a nappalit (is) jelenti. A kezdeti csőtörés után szétverték (feleslegesen) a bejárati ajtó melletti falat, mivel az penészes is volt, ezért a tégláig leverték a vakolatot. A fürdőszobában szétvertek jó néhány csempét, hogy hozzáférjenek a hibához. Kicseréltek kb. 2 méternyi vezetéket. Mivel a csempét leverték, új csempe kell. Akkor már ki kell cserélni a padlólapokat is. Akkor már cseréljük le a kádat is. Az új kád hosszabb, mint a régi volt, ezért a vízórákat is odébb kell helyezni. Nem is baj, hiszen már lejárt a szavatosságuk. Ha mindezt kicseréltük, nosza, cseréljük le a mosdót is. Az új vízvezeték vastagabb, mint a régi, így a régi radiátor sem fér már el, nosza, cseréljük keskenyebbre. Akárcsak a törülközőszárítót, ami az új kádtól nem fér el. Az új mosdó fölé nem lehet rendesen feltenni a régi tükröt, mert ha az akasztójának megfelelő magasságban fúrják meg a falat, akkor az egyenesen belemegy a villanyvezetékbe. Az új csempe 5 cm-rel alacsonyabban végződik, mint a régi, tehát glettelni és festeni is kell. A gázkazán visszaszerelésekor derül ki, hogy néhány fűtőtest automatikus légtelenítő szelepe meghalt, ezeket tehát cserélni kell. A sok ki-be kapcsolástól ma a kazán is megadta magát, vagyis most várhatjuk az ünnepek leteltét, hogy kijöjjön egy szerelő. Addig (megint) nincs meleg víz, fűtés. Ha 50 napja Húsvétkor meghirdetjük a lakást és nekiállunk egy újat keresni, már régen a szép, kényelmes, meleg(vizes) lakásban várhatnánk a Szentlélek kiáradását.
Felújítás és repülés
2016. 05. 08.
Mikor máskor, mint húsvét pénteken derüljön ki, hogy csőtörés van a falban. Az előszoba és a fürdőszoba közös fala ázik, már ki tudja mióta. Szerelők jöttek, szétvertek mindent, kicseréltek egy darabot a csőből, leverték a csempét is, ha már arra jártak. Mi meg úgy döntöttünk, ha már minden romokban, újítsuk fel a fürdőszobát! Az igazi káosz ezen a héten kezdődött. Én szerencsére többnyire Szegeden voltam, de a hétvégét nem úszom meg. Most ott tartunk, hogy se meleg víz, se wc, se semmi. Csak a zaj és a kosz, a szálló por, a flex semmihez sem hasonlítható hangja.
Marcival úgy döntünk, megszabadulunk az otthon hangulatától és elmegyünk repülni. At időjárás látszólag jó, de mindenütt zivatar cellák, így leteszünk eredeti tervünkről, a Tisza-tavi kirándulásról és helyben repkedünk majd.
A tököli reptér körül akármerre nézünk, mindenütt viharfelhők, de ott helyben minden rendben van. A levegő annyira „sima”, hogy alig érzi az ember, a levegőben száguldunk közel 180-200 Km/órával. A levegőben gyakorlatilag egyedül vagyunk. Az irányító egy távoli géppel fecserészik, mi pedig szinte azt csinálunk, amit csak akarunk. Elkóricálunk a Duna felé, felfedezzük az ezer tó vidékét, megpróbáljuk megtalálni a levegőből Tamásékat (nem sikerül), végül hat fel-, és leszállás után, bő egy órányi repüléssel a hátunk mögött térünk haza.
A boldogság nem sült galamb
2016. 02. 28.
A nyitókép az aranyalmától gazdag Pomedória, ahol az ország apraja-nagyja az Altorjay Tamás alakította Szaváriusz király két idősebb fia lakodalmára készül. Jókedvű izgatottság uralkodik az udvar népén, Szaváriusz joviális elégedettséggel köszönti őket. Az egyetlen, aki kilóg a sorból, Árgyélus, a legkisebb királyfi – régi-új Rómeó-figura, aki többre vágyna. Elvégre a boldogság nem sült galamb, hanem meg kell érte küzdeni! – adja szájába a verseket író Várady Szabolcs. Mintha a királyfit játszó Szélpál Szilvesztert akarná igazolni, megjelenik a színen Mortadella, Vajda Júlia, aki tönkre akarja tenni Pomedóriát rabszolgáival, a Gyüdi Eszter formálta Tündér Ilonával és társnőivel.
A jó és a gonosz birodalom teljes ellentétei egymásnak a színekben, de a ceremónia és az alattvalók ugyanazok, kicsit átmaszkírozva. Világosan kirajzolódik, hogy a fehér és fekete világ kettőssége valójában összetartozik, az ördögökből is válhatnak ártatlan udvaroncok.
 |
A díszlet a gótikus katedrálisok motívumait használja, a fák lombjai rózsaablakok, a tündérlányok börtöne pedig karcsú oszlopsor. A középkori érzetet erősíti Tündér Ilona mint harcias szűz, aki Jeanne d’Arc módjára küzd meg Mortadellával szerelméért. Hősiességéért kézcsókot is kapott a meghajlásnál a karmestertől.
A meseopera azért válik működőképessé több korosztály számára is, mert nagyon mély kútból merít. Ugyanakkor pont ez jelentheti a veszélyét is, hiszen ki ne ismerné a hőst, a segítőt, a hűséges szerelmeseket és a csetlő-botló szolgákat? Azt viszont be kell vallani, nem mindennap látunk mambózó ördögöket és TV Pomedória által közvetített királyi beszédet.
Árgyélus előkészületek
2016. 02. 21.
Tóth Péter az Árgyélus királyfiról: Elképesztő élmény volt ezekre a versekre zenét írni
Tóth Péter szerezte a Szegedi Nemzeti Színház ősbemutatója, az Árgyélus királyfi zenéjét. Több mint egy fél évbe telt, hogy minden hangjegy a helyére kerüljön.
“Részben szabadabbal száll a képzelet. Megpróbálom magam beleképzelni az 5-10 éves gyermekek fejébe, sőt a kamasz gyermekeimet is odaképzelem. Igyekeztem nem túllépni azokon a kereteken, amiről már azt gondolom, hogy egy ilyen korú gyermek már nem élvezhet. Szabadabb vagyok, mert nem az jár a fejemben, mit gondol a szakma, ugyanakkor kötöttebb is vagyok, mert gyerekek igényeit kell figyelembe vennem.” Tóth Péter szerezte a Szegedi Nemzeti Színház ősbemutatója, az Árgyélus királyfi zenéjét. Több mint egy fél évbe telt, hogy minden hangjegy a helyére kerüljön, a zeneszerző azonban elárulta, a librettó java már a nyáron készen volt, ami többek között Várady Szabolcs Kossuth-díjas költő inspiráló, szórakoztató verseinek köszönhető. “Elképesztő élmény volt ezekre a versekre zenét írni, nekem ez egy nagy játék volt.”
A kétrészes daljátékkal olyan darabot próbáltak meg színpadra állítani az alkotók, mely a gyerekek és a felnőttek számára egyaránt élvezhető. Nincs gügyögés a zenében, de elvadult kortársba sem hajlik át. Ahogyan a zeneszerző fogalmazott, Mozart Varázsfuvoláját, valamint a Csongor és Tündét célozták be aranyközépútként. Tündéres, ördögös világot teremtettek, melyet rövid opera igényességű zenei betétekkel fűszereztek meg. “Nagyon sokszínű zenét sikerült alkotnunk, még egy pokolrock is felcsendül, de alapvetően szimfonikus komolyzenéről beszélünk ebben a – a magam részéről jobb szeretem ezt a megnevezést – meseoperában.”
Bognár Róbert és Schlanger András írók, valamint Tóth Péter zeneszerző nem egy butuska gyermekdarabot álmodott színpadra, hanem olyan zenei és színpadvilági élményt célzott meg, melyhez hasonlót a gyerekek ritkán élhetnek át. Amennyiben tetszik nekik a zene, azonosulni tudnak a szereplőkkel és a történettel, akár felnőtt korukban is szívesen választják a színházat. “A próbák ideje alatt bekerültek új ütemek, szinte teljesen új kottaanyagot kellett elkészíteni. Alapvetően rövid zeneszámok kerültek az előadásba, körülbelül másfél-kétpercesek a jelenetek éppen azért, hogy a gyermekek figyelme ne kalandozzon el.”