Ma nekiláttam kigyomlálni a közel 6 ezer levelet tartalmazó postafiókomat. Itt akadtam erre a kb. másfél éves levélre. Félek, hogy egyszer a takarítás áldozata lesz, így inkább most kimásolom az örökkévalóságnak. Természetesen az író személyét nem fedem fel. Ímé:

Péter,
Sajnálom, hogy csak így van rá lehetőség hogy, hogy reflektáljak s megmondjam a szemedbe amit rólad gondolok, hiszen rendkívül érzékeny fajta az igazi muzsikus, a lényeg a mondanivalómnak:1. a kioktatást tartsd meg magadnak, már csak a korom miatt is kikérem magamnak a nyegledséged. 2. Akkora ember nem vagy, mint amilyennek gondolod magad. Szerintem a nagyképűséged kissé elhalványítja a zeneszerői kvalitásodat, (amelynek a mértékét egy darabból nem tudom megitélni, de ezek után ennek nincs is jelentősége. Első az EMBER, s minden utána következik. Ez az igazság. A tőled segítséget váró emberekkel szemben ahogy hozzáállsz, ez minősíthetetlen, jellegzetes magyaros kivagyokén attitőd, amit produkáltál. Amit pedig a koncert után tanusítottál, azt le nem lehetne zongorázni, pedig elég ügyes pianiista vagyok, azt hiszem. Ilyennel még nem találkoztam a praxisomban, pedig már 35 éve benne vagyok a zenei szakmában, mégha netán eddig nem sokat hallottál rólam. (ha érdekel eddig 7 CD-m jelent meg a pop szakmában)

Náladnál nagyobb nevek (ld pl. Sári László, Csemiczky Niklós, Horváth Balázs, Serei tanár úr, hogy csak a legjobb embereket említsem) sokkal jobbindulatúbb, s emberibb attitűdöt és segítőkészséget tanusítanak, mint te. Megmondom őszintén ezek után akkor sem tisztelnélek meg azzal, hogy az anyagodat (darabodat) beillesztelek a munkámba, ha fizetnél, úgyhogy rossz hírem van: nem fogom ezt a szívességet neked megtenni. Hihetetlenül unszimpatikus ember voltál, de ezzel csak a rólad kialakult képet végleg porbadöntötted. Akár érdekel a mások véleménye, akár sem.
Már az első percben bebizonyítottad a rosszindúlatodat a bizalmatlanságodat, amikor nem voltál hajlandó az alapvető kontaktust megadni egy másik zeneszerzőnek., ezt egyébként más kollégák azonnal és szó nélkül megtették) Az a nyegleség amit tanusítottál az vérlázító volt. Csak azt sajnálom, hogy mindezt nem tudtam a szemedbe közölni.
Minden jót

ps. megadom az elérhetőségemet, ha még esetleg óhajtasz (a leírtakkal kapcsolatban) mondani nekem bármint élőszóban.
telefonszám....

Most kaptam egy plakátfotót, melyből kitetszik, hogy a kiváló fülöpszigeti egyetemi kórus a Singing Ambassadors, akik rendszeres visszatérői a debreceni kórusversenynek több fülöpszigeti koncerten is éneklik a műveimet.

Nézem az NKA folyóirat kiadás támogatási döntéseit.
Az online szakújságok nagyjából egységesen 1-1 milliót kaptak működésükre. A Revizor online, aminek kötelezettsége, hogy az NKA által támogatott kulturális projekteket szakmailag értékelje, kritizálja közel kilenc és fél milliót. Kicsit olyannak tűnik ez, mint amikor az éjszakai villamoson 6-8 közterületfenntartó akadályoz meg néhány száz forintnyi bliccelést. Lehet, hogy rossz a hasonlat, de akkor nézzük más oldalról: ha egy Fidelio vagy a Café Momus napi frissítéssel tud hírt adni a zenei és színházi élet eseményeiről egymillióból, akkor ugyanez a feladat miért kap kilenc és félszeres támogatást attól a cégtől, akinek a munkáját, döntéseit ellenőrzik?
És etikus-e pénzelnünk saját ellenőrző szervünket?
Nem értem. Ez már magaskultúra.

Ma játsszák hetedjére - és teltházzal! - a Tom Sawyert! Nem ennek örömére, de megjelent egy interjú is a Musicians Who oldalon.

Nem értem...

Átépítik az Andrássy úton a biciklisávot. Helyesebben nem átépítik, hanem helyet cserél a parkolósávval. Eddig az úttest szélén volt, mellette a parkoló autók védték a bringásokat az elképesztő autó forgalomtól. De néhány figyelmetlen autó utasa úgy nyitotta ki parkolás után az ajtaját, hogy nem nézett a tükörbe, ezért a bringások vagy belehajtottak, vagy hirtelen fékezésre kényszerültek. Így aztán most megcserélik a két sávot. Tehát ezentúl a biciklisávon keresztül kell mennie minden parkoló autónak. És míg eddig csak az utasok okoztak balesetet - felmérések szerint több mint ötven százalékban utas nélkül használjuk a kocsit – addig most minden sofőr potenciális balesetokozó. Akkor ki is járt jól? A bringások? Aligha, hiszen közvetlenül a forgalom mellett tekerhetnek, ráadásul a hirtelen ajtónyitástól esetleg pont egy busz elő eshetnek. Az autósok? Aligha, hiszen az eddiginél is nagyobb figyelmet igényel ezentúl a parkolás. Egyedül a munkálatokat végző cég keresett néhány millió forintot. Nem lett volna egyszerű, olcsóbb és hosszú távon mindenképpen kifizetődőbb, ha ráneveltük volna az autósokat az amúgy is kötelező figyelemre?

Persze azt sem értem, hogy a gyönyörűen felújított Margit hídon a tökéletes biztonságot nyújtó, a járda kiszélesítésével megépített, korláttal védett biciklisáv mellett mi szükség van az autós sávra felfestett bicikliútra.

Nem túlzás ez? Nem hülyeség?

Nem értem…