Grillcsirkéért állunk sorba a Spárban. Előttünk valaki egy felet vesz. Az eladó gyakorlott mozdulattal vágja ketté az ollójával. Mi persze egy egészet kérünk, de okulva a legutóbbi trancsírozásból feleségem megkéri az eladót, ugyan vágná már ketté a döglött madarat. A válasz kissé meglepő: Azt nem lehet, mert akkor két fél grillcsirkét kellene számolnia. Hogy ez pontosan mit is jelent, drágább-e két fél, mint egy egész, vagy hogy miért okoz mindez problémát, hiszen ő maga fogja ráírni az árat, sosem derül ki. Annyira meglepődünk ugyanis, hogy szó nélkül tudomásul vesszük az újabb emberi hülyeséget.

Tegnap délután erős felindulásból nekiszaladtam egy kórusműnek. Egy népi imádságtöredéket ötvöztem egy középkori latin szöveggel, amiről kiderült, hogy az egyik legrégebbi cseh imádság-emlék, a Kyrie egy változata. Tegnap megírtam a darab nagyobb részét, ma pedig befejeztem ami még hátra volt. Iszonyatosan gyors tempójú darab, de én szeretem.

Vasárnap délelőtt itt van Tibi és a koreográfus. Átmegyünk mégegyszer a darabon. Megbeszéljük, hol lehetne kicsit gyorsabb a tempó, hova kellene még 16-32 ütem tánc rész. Fölmentenek a hétfői tervelfogadási procedúrától. Azt mondják nem rendes embernek való az a veszekedés, ami ilyenkor jellemez egy színházat. Délután felhív Levente, hogy elkészült a 2. szimfóniája és meg kellene sürgősen csinálni a szólamanyagot. Kérdezem mennyire sürgősen? A válasz: szerdán már próbálják Miskolcon. Megbeszéljük, hogy átküldi pdf-ben, én kinyomtatom és hétfő délelőtt bespiráloztatom az anyagot. Ő meg közben megbeszéli a karmesterrel, hogy vigye magával. Az első anyag este nyolc után jön meg. Éjfélig nyomtatok. Még szerencse, hogy van itthon elég papír. Néhány szólam azonban hiányzik. Reggel is. Nem tudom, hogyan lesz ebből zenekari szólamanyag. Egyébként éjfélt adtam meg az egyetemen a dolgozatok beadási határidejének. Néhányan ugyan túllépték pár órával, de ahogy számolom igen nagy része megjött. Holnap megyek Szegedre szigorlatoztatni. Kár, hogy nem szerdára raktam, akkor mégjobban alliterálna!

Tegnap elküldtem az ütőpartitúrát Szombathelyre a Canzoniere című zenekari dalhoz. A válaszlevélből kiderült, hogy a MüPa elhalasztotta a hangversenyt március végére. Deja vu érzésem van. Mintha ilyen történt volna már Szombathelyen velem. Nincsenek jó tapasztalatai a halasztott dolgokról. Rendszerint az a végük, hogy teljesen elmaradnak.

Ma délelőtt megvolt a remélhetőleg végső megbeszélés a Tom Sawyer ügyében. A Pesti Magyar Színházban találkoztunk az összes érintettel. Mindenki nagyon pozitívan állt a dologhoz és végül is, gyorsan sikerült egy mindenki számára elfogadható kompromisszumos megoldást találni. A tervezett bemutató április 20., péntek este. Előző nap nyilvános főpróba. Megnéztük a díszlet maketteket is. Ha csak megközelítően ilyen jól fog kinézni a valóságban, akkor igazi nagy színházi élmény lesz mindenkinek. Van egy bő hónapunk a zenefelvételekre, aztán kezdődnek a színpadi próbák. Addig is a jövő héten már castingolunk. Lassan kezdem elhinni, hogy tényleg révbe ér a darab.