Kedd délután három számlát küldtem külhoni vevőinknek. Franciaországba, Japánba és Hollandiába. Nem volt olcsó, de sokba került. Másnap délután levelet kaptam a Magyar Postától, hogy számlámmal együtt keressem fel őket. Adtak egy telefonszámot és egy nevet is. Felhívtam a számot, ami persze foglalt volt. Erre számítottam is. Arra viszont nem, hogy néhány percen belül visszahívtak. Aztán udvariasan közölték, hogy tévedésből túlszámlázták a leveleket és visszajár ezer forint, fáradjak be érte és az új, javított számláért.
Így is tettem. Nem kellett sorba állnom, nem kellett hosszasan magyarázkodnom. Egy borítékban már ott várt sz összeg és az új számla. Egy perc alatt végeztem.
Mégsem reménytelen a világ?

A pénztárnak a pénztártagot megillető hozamgarantált tőke összegét a következő képlet szerint kell kiszámítania:
HTn = n per Szumma per i=1 (bi X cpii)
ahol:
HTn = a hozamgarantált tőke összege, ha a pénztártagság n naptári hónapon keresztül állt fenn (azokat a hónapokat is beleértve, amelyeknek nem teljes időszakában állt fenn a tagsági jogviszony);
bi = a pénztártagság i. hónapjában a tag egyéni számláján jóváírt kötelező és kiegészítő tagdíjbefizetés összege;
cpii = a pénztártagság i. hónapjának utolsó napja és a tagsági jogviszony utolsó napját megelőző hónap közötti időszakra vonatkozó, a KSH által közölt, előző hónaphoz mért fogyasztói árindexek szorzatával képzett inflációs ráta értéke.
Most már tudom, miért kell matekból érettségiznie mindenkinek!
Zentai Zoli tanár úr, bocsáss meg amiért négy éven át amőbáztam, kottát másoltam, beszélgettem, olvastam egyszóval kamasz voltam, míg te megpróbáltál minket az életre felkészíteni.

Gyermekeim beszélgetnek. Nem csak egyszerűen beszélnek, vagyis jár a szájuk, hanem verbálisan kommunikálnak is. Ezt abból gondolom, hogy válaszolgatnak egymásnak, nagyokat csodálkoznak, vagy éppen nevetnek. Csak éppen nem értem őket. Pedig látszólag a magyar nyelvet használják ők is, mint én. Legalábbis a ragozás nagyon hasonlít a miénkre. Aztán amikor már nem bírom tovább, megkérem őket, hogy tanítsák meg nekem is ezt a tolvajnyelvet. Íme, a rövid gyorstalpaló eredménye. Nyilván sok hibával és félreértéssel, de szemléltetésnek talán megteszi:
Aki núb, az berettel norekoljozik és néha vólhekkel is, így nem csoda ha bannolják, hiszen hiába van a prónak kílkemje vagy szkópja, és hiába kempel, könnyen kap egy hedsátot.
Sajnos a többit elfelejtettem. Menthetetlenül öreg vagyok én már ezekhez a számítógépes játékokhoz, amit pedig több milliónyian játszanak onlájn. És beszélik az újmagyart hozzá.

Ismn számokat kértem a kiadó részére az Országos Széchenyi Könyvtár erre illetékes osztályától. Néhány másodperc múlva a következő automatikus választ kaptam:

Értesítjük tisztelt Ügyfeleinket, hogy az Országos Széchényi Könyvtár 2009. (sic!) december 22-től az év végéig zárva tart. Az első munkanap 2010. január 4-én lesz. A zárva tartás ideje alatt nem tudunk válaszolni az e-mailekre és faxokra, de nem kell újra elküldeni ezeket.
Mindenkinek áldott Karácsonyt és sikerekben gazdag új évet kívánunk!

Hiába, egy jó könyvtárban szinte megáll az idő!

Nézem kedvenc tévéműsoromat. Nem tudom, a médiatörvénybe ütközik-e, ha leírom a nevét, de jobb a békesség, hívjuk az egyszerűség kedvéért TV Paradicsomnak. Itt Stahl Judit amerikai klónja főz, hótt elegánsan, könnyedén, a legdrágább alapanyagokból, de mindenesetre látványosan és gyorsan.
Ma egy magyaros szendvicset készít magának – mondja. Igaz, még sosem járt Magyarországon, de így képzeli az étkünket. És nekilát. Előbb elővesz egy olyan feket cipót, amit kezdetben kakaós kalácsnak véltem, majd közli, hogy ha nem kapnánk kellően köménymagos kelet-európai fekete kenyeret, akkor mivel helyettesíthetjük. Aztán kb. két centi vastagon megkeni hófehér vajkrémmel, majd most jön a hungaricum: feketecseresznye lekvárt borít a vajkrémre, s erre teszi rá a második szelet kakaós tortának vélt feketekenyér szeletet. Szerinte így készül az autentikus magyaros szendvics. Hát, ő tudja...
Jóétvágyat magyarok!